A Nagy Kivonulás

Azt mondtam, hogy amikor volt a japán földrengés, Miténtudom előjött egy sztorival? Nem Japánról, hanem a földrengéssel kapcsolatban. Hogy neki valami rokonának megvan a biblia, de nem egy sima biblia, hanem ilyen nagy (mutatja), lexikális biblia, és abban benne van, hogy egyszer olyan helyen lesz földrengés, ahol azelőtt soha nem volt, és aztán így is történt.

Na én ekkor kaptam vörös-jelzést az agyamtól, hogy ez síkhülye. Ugye nekem itt nem a bibliával van a gondom:)

Eljött a várva várt 31-e, amikor a Kiccsalád bemutatja a Nagy Kivonulást. Ha lett volna pénzem, akkor lőttem volna fel tűzijátékot, meg lampionokat, hőlégballont, meg dudáltunk volna, meg rizst szórunk, meg chippendale fiúkat hívunk, megsütünk egy fél ökröt, és utcabált rendezünk. De nem volt, így csak kajánul vigyorogtunk, és éreztük (meg élveztük) a megkönnyebbülés édes ízét. Elmennek! Egy űr lesz az életünkben. Ki fog most idegesíteni? Sanyarú az élet... ;))

Főleg lakótársak

Egy darabig annyira magamra vettem a kicseszés-sorozatot, hogy egy hétig a melókeresésnek sem kezdtem neki, csak aludtam, meg filmeztem főleg. Semmi érdemleges nem történt velem, csak egyszer locsolt le egy rendőrautó, mikor belehajtott egy pocsolyába mellettem. Hát én olyan boldog voltam! Mármint tényleg örültem neki :)

Mivel melóról nem tudok mit írni, hát írok a házról. Egyik este V és D beültek a konyhába laptopon filmezni, lévén hogy csak ez az egy közös helyiségünk van. Szerencsétlenségükre a fél ház akkor jelent meg valamiért, ki kávét csinálni, ki főzni Miténtudomnak persze be kellett szólnia, hogy hát nem tudtok máshol filmezni? Mintha nem fértek volna el amúgy, és nem a lányok lettek volna ott előbb. V visszaszólt, hogy ők meg időnként nem tudnak leülni a konyhában enni, mert ők úgy elfoglalják a konyhát. Erre Miténtudom visszavágott, hogy dehát a V-ék úgyis a szobájukban szoktak "zabálni". Milyen kedves egy figura, ugye?

Zigótánkkal is csak a baj van, kérdezés nélkül hozzányúl F cuccaihoz. Az egyik telefonját is csak úgy elvette, mert hogy ő úgy se használja. Ráadásul pofátlanul kért kölcsön húsz fontot J-től, de úgy, hogy ők még nem is nagyon beszélgettek előtte. Persze nem adott, hát neki senkije a kölyök, nem is ismeri, meg különben is. Arra gondolunk, hogy ő használhatja mások dolgait a fürdőszobában.

Ja hát jó hír is van, elméletben 31-én elhúz a Kiccsalád, hát vágom a centit, az fix, de nemcsak én! Este ez volt a téma, és többekkel arra jutottunk, hogy annyira magáénak érzi Miténtudom a házat, hogy csoda, hogy még nem hugyozta körbe. Emellett annyira pofátlanok, hogy volt képük csalásra kérni DE'-t. Azt akarták, hogy nyilatkozza le, hogy ők egyedülállóak, mert így nagyobb segélyhez juthatnak. Mivel nem házasok, akár meg is tehette volna, de enélkül is csak a probléma volt velük, szóval nem kapták meg a szívességet. Meg DE' szereti törvényt betartani, ebből meg nagy gebasz lehet, ha kiderül.

J-ékkel meg annyira jóba lettem, hogy én festettem a haját. Hát az elején nem gondoltam volna, az biztos, de megszoktuk egymást, már tudjuk milyen a másik. 

Napkelte macskával

Napi mancs

Felmondás és bicajlopás

Szóval az van, hogy kedden befenyítettem a Subwayt, hogy feljelentem őket és hivatalos úton hajtatom be a pénzem, ha nem fizetnek (ezúton is köszönet Emőnek az ötletért). Így szerdára megkaptam a fizetésem. Amúgy megnéztem, olyan a szerződés, hogy igazából nem is alkalmazott vagyok, hanem szabadúszó, és ők nem kötelesek munkát adni nekem, én meg nem vagyok köteles elfogadni, ergo én nem szegtem szerződést azzal, hogy nem mentem dolgozni, de ők igen azzal, hogy nem akarták kifizetni a már ledolgozott időmet. Be is szartak a fenyegetésre rendesen, nem véletlen utalták a lóvét. Én meg ennek örömére felmondtam írásban, közöltem hogy kérem a lóvém, papírokat küldjék postán, ellenvetésnek helye nincs. 

Komolyan elegem lett abból, hogy ugráltatnak, megkifogásolom a túlóráimat, erre 4 offot kapok egy héten, de előre nem tudom azt sem, így nem tudok másik állást vállalni az offokra, a végén már nem volt meg a 30 órám sem, szóval a tax credites 55 fontot is bukom, a kevesebb fizura nem szólva, arról meg pláne nem, hogy napokat késnek vele. Nem vagyok én rabszolga, szóval kiléptem a fenébe.

Lehet, hogy előbb másik helyet kellett volna találnom, de ezek után nem sok kedvem volt visszamenni velük dolgozni. Azt hiszem, ez a része érthető.

A házban már az emeleten lévő kádba is visszajön a víz, olyan komoly a dugulás. E-nek ellopták a bicaját a kuka mellől, mert nem akarta beleállítani a vízbe, így nem tudta a rácshoz kötni, szóval szabad préda volt. Erre jön a Miténtudomné, hogy nézzem vissza a kamerán, ki lehetett. Mondom szálljatok már le rólam, a közhiedelemmel ellentétben nem használom a kamerát, be sincs dugva. És akkor jön az okos kérdés: tényleg? Tényleg. Ó apám...

Amúgy most rákattantam a Mariann által ajánlott sorozatra, a Lutherre, juj, nagyon jóóó! Kár, hogy nincs több része :/

Napi mancs

Azok a mancsok!

Moneyshop megint, Chingford és gusztustalan lakók

Mivel megint offon voltam, besegítettem A-nak, és csatlakoztam a bandához bankszámlanyitás céljából. Nyitni nem sikerült, de időpontot foglalni igen. Most a Barcleysnál fogadták el a papírokat, a Lloydsban nem. Voltuk moneyshopban megint, mert bankszámla híján készpénzre váltottuk az illető csekkjét. Ezek a helyek csekket váltanak be, ha nincs számlád, ékszert, vagy szinte akármit bevághatsz zaciba, vagy eladhatod, meg pénzt is váltanak. Némelyik még rövidtávú kölcsönt is ad, szóval vészhelyzet esetén jól tud jönni az ilyen, nem árt tudni, merre is van.

A házban kiderült, hogy már egy hete áztatjuk a mosogatóvízzel az utcát, de senki nem szólt volna, így odáig fajult a dolog, hogy mér a mosogatóba is visszajön, valahol dugulás van. Persze ha rögtön szóltunk volna A-nak, akkor ezt elkerülhettük volna, most meg ugye még pár nap, míg történik valami.

Meglepi és lehetőség

Annyi szabadnap esett a nyakamba, hogy volt időm elkísérni A-t a dolgára, így beszéltünk egy hűtőárusítóval, hogy cserélje ki a szar hűtőjét, voltunk ablakosnál, meg még pár helyen, végén A már nagyon nem bírta a görkorit magán, akkorát barangoltunk a városban. A napok nagy részét, meg az éjszakát DE' lakásában töltöttem, nagyon jól esett a csend, és hogy rajtam kívül senki sincs, lehet bugyiban flangálni, meg ilyenek. Csak macskát etetni és simogatni mentem haza.

Megleptem magam kései szülinapi ajándokkal. Már egy ideje szemeztem A Telefonnal (Samsung Galaxy S2), még az iphone volt opció, de ennek nagyobb a kijelzője, meg sok tesztben jobb. A következő iphone persze tuti jobb, de nekem ez is elég. 24 hónapos szerződéssel, nulla előleggel, havi 35ért az enyém lett. 35 fontért kaptam lebeszélhető 2ezer percet, 5ezer smst, további 3ezer sms-t szolgáltatón belül, és annyi netet, amennyit csak akarok. Kiszámoltam, a 600 fontos telefonért 2 év alatt 840et fizetek, ergo havi tíz font kb az előfizetés. Durva, ugye? Magyarországon kicsit más árak vannak, ez még meg is éri.