Rss

Wednesday 30 November 2011

Hájde park

A fejfájásom még mindig tart, így a háziorvos átküld egy neurológushoz, de nem a közeli kórházba, mert az sok idő lenne. Adott papírt, szerencsére az alapján online kérhetek időpontot magamnak, nem kell telefonálni. A napirendem kezd visszaállni normálisra, de sajnos fejfájással fekszem, és már úgy is kelek. Komolyan megőrjít. 
A fény amúgy nem zavar annyira, de a hangok kikészítenek, mindent olyan hangosan hallok, mint ha másnapos lennék, pedig nem is ittam. Lehet kéne:)
A neurológushoz december 8án megyek, a Chelsea&Westminster Kórházba. 

Közben kiderült az is, hogy Nyuszifül kb egy hónapot bírt a Subwayben, és otthagyta őket a fenébe. Én háromig húztam, de ha nem kezdenek el szarakodni a lóvéval, meg Chingforddal, akkor lehet hogy még ott lennék. A munkát magát szerettem, de az a manager figura, az rémálom. Állandóan beszól amúgy a bicikli miatt, mert letettem a konyhába a sarokba, egyelőre nem tudok neki jobb helyet, őt zavarja ott, bár sosem láttam még a sarokban ülni, de mást sem. Szóval marhára zavaró tényleg. Majd találok jobb helyet, de most hogy az ágyat átrendeztem, hozzám már tényleg nem fér el.

Saturday 26 November 2011

Napi mancs

A Nagyon Fuggetlen Macska :)

Thursday 24 November 2011

Alsónadrág és rámolás

Újabban a közeli 15 emeletes házból valaki késztetést érez arra, hogy este tíz környékén tuctuccal lássa el a környéket, de olyan hangerővel, mintha én a szobámban bömböltetném. Nagyon durva. De nem baj, én meg késztetést érzek minden alkalommal, hogy felhívjam az önkormányzat idevaló számát és bejelentsem. Csak hogy nekem is legyen valami kis szórakozásom.

A fejfájásom nem javul, általában délutánra, estére erősödik, így nem alszom, csak nappal, de akkor is csak ülve tudok elszenderedni, mert fekvésre, hajolásra még rosszabb. Kezd tényleg kiidegelni a fájdalom, és úgy tűnik semmi sem hat. Már nagyon mennék vissza dolgozni, de így hogy? 

János (a férj) újabb rossz szokását figyelhettük meg. Amikor beszélgetünk, simán berakja a kezét a nadrágjába, de nem a zsebébe. Azt nem látni, hogy matat-e közben, de ott van a keze, és rémesen zavaró. És írtó büdös jön a szobájukból, valami gyógynövény lehet, de iszonyat szaga van, egyszer félig nyitva volt az ajtó, mikor elmentem előttük, majdnem kitaccsoltam. J szóvá is tette, hogy ne hagyják nyitva az ajtajukat, mert borzasztó az a szag, bármi legyen is az. Meg reggelente alsógatyában flangál a szoba meg a fürdő között, ami csak egy méter, de azért juj!

Mivel mindig a szívbaj jön rám, mikor Prücsök leugrik az ágyról, mert attól félek, hogy összetöri magát, olyan kis picike, és néha még a székre felugrást is eltéveszti, szóval úgy döntöttem, hogy megfordítom az ágyam, fejjel lefelé, és így nem 110 centin lesz a fekvőfelület, hanem kb 40en, a lábai meg égnek fognak állni. Több napos rámolás vette emiatt kezdetét, mert ugye már nem minden fér el akkor alatta, pl Charlie sem (ugye ő a bicaj, amit azóta se használtam), szóval mindent át kell rendezni emiatt, meg már ráfért a cuccokra egy szanálás amúgyis.

A rámolgatás lassan haladt, mivel közben folyton erősödött a fejfájás. Hát hajolgatás nélkül elég nehéz rámolni. Szóval pár perc pakolás után pár óra pihenő következett, így közel egy hét alatt végeztem a dolgok 90%ával. 

Sunday 20 November 2011

Napi mancs

Koki és az ibuprofen

Tuesday 15 November 2011

Majdnem fenék

Az új lakónak a férje is megjött közben. J majdnem rányitott az ajtót pisilés közben, mert az nem csukta be, J meg kómásan ment volna fel tusolni, nyitja az ajtót, valaki meg tolja, ő meg csak akarja nyitni, hát még félig alszik, aztán rájött, hogy valaki van benn, de a villany se volt felkapcsolva, ezért nem esett le rögtön. A faszért nem zárja be az ajtót, ha a dolgát végzi, remélem most már zárni fogja, én nem akarok pucér segget látni, még véletlenül sem.Amúgy mind a kettő (mármint a pár) horkol, de kegyetlenül. Kihallatszik rendesen. Az meg át, hogy fingósak is, de hát istenem, nem tehetnek arról, hogy ilyen vékonyak a falak.

Monday 14 November 2011

Kukucs

O igen, tudom nagyon eltuntem, az ekezeteimmel egyutt. Ez most mar igy lesz. Nem igerek semmit, es mentsegemre se hozok fel semmit, de azt nem ertem, hogy a szepen megszerkesztett fejlecem, es jo par kep hova a retkesbe tunt a blogrol :/  Mert meg ha nem az altalam keszitett kepek lettek volna. Na de igen!
Egy ideje ezert sem foglalkoztam a bloggal, egyszeruen nem volt kedvem ujra nekiallni ezeknek, es megnezni, hogy mit tuntettek el innen, es hogy az a kepem hol lehet most. Grrr...

Azert igyekszem bepotolni az elmult egy evet (mintha mi sem tortent volna, termeszetesen), de a hangsuly az igyekszemenen van :)

Saturday 12 November 2011

Őrültek kíméljenek

Az autósdíler annyit jár ide, hogy már hangról felismerem az autóját, és rögtön hívom a 101-et. Egyszer csak lekapcsolják.

Beugrottam dokimhoz a kórházasdi után, hogy csináljon valamit a fejemmel, mert megőrülök tőle. Mivel sürgősségin voltam, megint a pasit kaptam ki. Először le akart rázni, hogy mégis mit csináljon ő vele, elég erős fájdalomcsillapítókat kapok, ha az nem segít, ő mit csinálhatna? Ó bakker, csak egy napig fájjon neked úgy, mint nekem most, rögtön a morfiumért nyúlnál! Megnézte a nyakam, hogy még mindig fel van dagadva a nyirokmirigyem, jól megnyomorgatta, azt hittem behugyozok a fájdalomtól, meg kiderült hogy regisztráció óta fogytam két kilót, bár én ezen nem csodálkozom. Aztán ráharapott arra, mikor a betegségekről nyilatkozva mondtam hogy bipoláris vagyok, de nem szedek rá semmit, rögtön kérdezgetett, hogy vannak-e itt barátaim, mi van a szüleimmel, már nem akart lerázni. 

Kérte még, hogy fordíttassam le a magyar pszichiáter által adott jelentést, és majd adjam le nekik. Szóval elég komolyan veszik ezt itt, úgy látom. Közben az is kiderült, hogy meg kell ismételni a bacitenyésztést, mert az ibrikre elfelejtettem ráírni a nevem, és így nem tudták kié, és kiöntötték. Csak erről éppen elfelejtettek szólni. Ha nem kérdezek rá, hogy mi az eredmény, ki se derül. Na mindegy, végülis az én hibám. Átcaplattam a kórházba, december 5-ére kaptam időpontot a nyaki ultrahangra. Bár nem tudom miért kell ez, mindenhol mintavételt emlegetnek, ha 2-3 hét után nem múlik el a nyirokcsomó megnagyobbodás. Nem mintha akkora kedvem lenne egy lóbaszó tűt a nyakamba szúratni, de talán közelebb lennénk a megoldáshoz. Nade nem vagyok orvos, legyen ultrahang, én ráérek.

A fejfájás nem múlik, általában este jön rám, hajlongásnál, fekvésnél rosszabbodik, úgy tűnik a gyógyszerektől csak rosszabb. Paracetamolon és ibuprofenen élek, a kodeines cucc már elfogyott. Szóval éjszaka szenvedek, nappal meg próbálom behozni az elmaradt alvásomat. Tehát megint fordítva élek, nem lesz ez így jó.


Tuesday 8 November 2011

Napi mancs

Monday 7 November 2011

Kórház

Este annyira rámtört a fejfájás, hogy elmentem a sürgősségire a kórházba, hátha adnak valami mást, erősebbet, vagy csak simán fejbelőnek, esetleg letépik a kobakom, és megszűnik végre a fájdalom. Már a koponyalékelés is jó megoldásnak tűnt, annyira kész voltam.
A melegérzet is durván rámjött, a bőrömet vedlettem volna le legszívesebben, a fejem is lüktetett, és alig kaptam levegőt a melegtől, komolyan, olyan szarul voltam, mint a nyári 30 fokban, úgy is éreztem magam, hogy mentem megsül a fejem. 147/90 volt a vérnyomásom, holott nekem alacsony szokott ugye lenni, és megint produkáltam a 125ös pulzust, szóval megint ekg-ra küldtek, amit nem tudtak rendesen megcsinálni, mert izzadtam mint egy ló, olyan melegem volt, nem tapadt meg rajtam a ragacs, állandóan levándoroltak a drótok. Közel húsz perc alatt sikerült végre megcsinálni, de én már bőgtem, mert a fekvő helyzet miatt még jobban fájt a fejem, és már előtte is teljesen kész voltam.
A dokinő, akihez ezután kerültem, csak kötekedni tudott, állandóan azt kérdezte, hogy miért vagyok ott, miért nem a saját dokimhoz mentem. Hát talán mert vasárnap este tíz óra van, okosbubu, a végén felírt nekem egy fájdalomcsillapítót, amit ugye pont akkor nem tudtam hol kiváltani, tehát halottnak a csók problémába ütköztem. Mivel a fejemet fájdalomra használtam és nem gondolkodásra, már csak kinn jutott az eszembe, hogy basszus, a recepttel nem sokra megyek!

Saturday 5 November 2011

Új lakók és 101

Mivel A itt volt az új lakók miatt (szomszéd szoba kiürült, a legújabb pár másik városba költözött), elkaptam a mosógép miatt, hogy nem öblít. Adott egy ötletet, hogy tisztítsuk meg ahol beszívná az öblítőt, nekik is ez volt a probléma. És bevált! Csak azt nem értem, miért kellett erre vagy egy hónapot várni, és a szerelők ezt miért nem csinálták meg, ha ilyen egyszerű? 

Két nő, egy idősebb, meg egy fiatalabb pakolászott ezerrel fel a szobába, gondoltam bemutatkozom. Az idősebbiket Gyöngyinek hívják, a fiatalabbikat nem tudtam meg, ő közölte, hogy nem lakik itt. Mondjuk attól neved van még, nyuszifül, ugye? Kicsit bunkesz volt, szóval örültem is, hogy nem ő a másik lakó, majd a férj csatlakozik később.

Thursday 3 November 2011

Napi pata