Megvolt a várva várt NI interjú. Az előttem lévő párral nagyon kedvesen elcsevegett az ügyintéző, először irigyeltem őket, aztán mikor még mindig csevegtek, holott én már rég végeztem, valahogy átértékeltem a helyzetet. Szóval akihez én kerültem, elég gyorsan lezavart, ő töltötte ki a papírokat, nekem csak válaszolgatni kellett olyan egetrengetően nehéz kérdésekre, mint hogy egyedülálló vagyok-e (hát tudok egyedül állni..), mikor érkeztem az országba, hol lakom, mióta, van-e munkám, stb. Többet vártam az útlevelemre, amit lefénymásoltak, mint amennyi ideig a kérdezősdi tartott. Nem volt nagy cucc, alap angollal el lehet boldogulni. Most már csak várni kell és kiküldik és boldogok leszünk. Azt hiszem.
A fűtéssel továbbra is gondok vannak, de ahelyett, hogy problémát oldottunk volna, a termosztát lett lelakatolva, így nem lehet kapcsolgatni, ergo nem is volt addig fűtés. A kulcs mondjuk itt lett nekem hagyva, csak épp aki odaadta, elfelejtett szólni, hogy az milyen kulcs is, én meg valahogy nem kötöttem össze a kettőt, mert miért is lakatolnánk le valamit, ha a kulcsot aztán megkapjuk?
Melóban végre rászántam magam, hogy átmenjek segíteni másik hotelba is. Sajnos ezalól nem nagyon lehet kibújni, szóval akkor inkább megyek önként. A St. Paul's-ba mentünk át, de hát az a hotel, anyááám, teljesen tök modern, nagyon durván jól néz ki, a Holborn kutyafasza hozzá képest! Ráadásul a légkondi is működik, nem kellett halálra izzadnunk. Kellemesebb ott dolgozni, mint nálunk. Mondjuk a munkamorál látszott is, nem nagyon szakadt meg senki a melóban, úgy szóltak rám, hogy mit törölgetek már, dumáljunk kicsit inkább. Szóval ez ilyen könnyű pénz. Felszolgálás alatt persze nagyon kellett pörögni, de az kevesebb mint a felét töltötte ki az időnek, szóval ment a lazázás ezerrel, a bolgárok pl. az öltözőben lógtak, én meg megtanultam lassabban törölgetni, mert mindenki nagyon csúnyán nézett rám.
Jött két új lakó is, két srác, a környéket megmutattam nekik, aztán boldoguljanak majd. Sajnos a régi lakók közül a bogaraktól nincs menekvés, nagyon nem vicces arra ébredni, hogy a hasadon masírozik egy dög. Mondjuk aranyosan szedte a lábait, de én ezen a ponton határoztam el, hogy nem kérek ezekből a fakeretes ágyakból, veszek egy fémvázasat, mert megőrülök. Egyszerűen nem tudom kialudni magam :/
Nem tudom, az mennyire jelzésértékű, hogy munkába menet elhaladtam egy égő szemetes mellett, és a konyhán is kigyulladt az egyik kenyér a toasterben?? Még jó, hogy van poroltóm, lehet nem kéne otthon tárolnom. Kéne árusítani ilyen mini poroltót, kulcstartóra akaszthatóst. Tuti vevő lennék rá!
Új lakókkal kipróbáltuk a Metro társasjátékot, hiába vettem meg anno, nem sokat játszottam vele, de végre jó ötletnek bizonyult elhozni, valamint végre felleltük a víz főcsapját, csak a szomszédot kellett megkérdezni, hogy nekik hol van. Mintha nem ezt regéltem volna jó ideje.
0 comments:
Post a Comment