Mindennek megvan a maga ideje, hát ennek is. A hotelben nagy rohanás volt, nagyon sok mindent egyedül kellett csinálnom, sebtiben porszívózni is, ami nagyon jó hatással van a porallergiámra, utóbbi időben a bogarak is borzolják az idegrendszerem, szóval ebéd környékén úgy vittek ki levegőzni, mert a liftből egyedül már nem tudtam kiszállni. Mindenáron szabadnapot akartak adni, de azért annyira nem voltam szarul, csak egyszerűen elfogyott a levegő valahogy. Na, ezért utálom a rohanást, mert olyankor mindig történik valami.
Anura - akinek az indián neve Ifjúdontmájnddárling - berakott a recepcióhoz tanulni, mert hogy nem lehetek mindig hátul, törölgetni, haladnom kéne a szamárlétrán felfele. Ez csak azért nem okozott örömöt, mert mindenkinek ezt mondja. Próbáltam hárítani, hogy de hát azt is meg kell csinálni valakinek, és hát én szívesen megcsinálom, nem probléma. Na ezt itt tessenek megjegyezni, mert ez később fontos lesz.
A napokban nem csak az internet jött meg, hanem újabb vízszerelő, mivel termálforrással láttuk el az utcát, a környéken portyázó rókák biztos élvezték a kazánunkból kiáramló melegvizet, mi valahogy kevésbé ujjongtunk az újabb probléma láttán.
Ha már rosszullét, akkor csapjunk bele rendesen, egyik műszak után rámjött az az igazán erős fejfájás, amitől a földön szoktam brékelni, hát itt sem történt másképp. Állandóan ki akarták hívni a mentőt, én meg állandóan mondtam, hogy de nem kell, aztán a huszadik alkalomnál megtörtem, és nem nemeztem le, így jött ki hozzám egy biciklis mentős. Az ürge nagyon nagyon jó fej volt, először is lebaszta a managereket, hogy ha én nem akarok mentőt, akkor nem kell mentőt hívni, de azért csak foglalkozott velem is, minden rendben volt természetesen, csak járni nem tudtam a fájdalomtól, szóval taxit hívattatott és szépen megvárta, míg jön, nehogy az idióta főnökeim felrakjanak a legközelebbi buszra. A taxis is jó fej volt, elregéltem, hogy alig 6 hete dolgozom itt, erre ma mentőt hívnak hozzám, megadta a számát, hogy ha emiatt bajba kerülnék, akkor hívjam fel, sok a kapcsolata, talál munkát nekem. Szóval ha úgy vesszük, jól sült el a nap, csak a húszórás fejfájás nem hiányzott.
A mentős különben igazi fanatikus bicajos, kerekezett Pesten is, mondta hogy tetszett neki, meg hogy John Cleese-zel lakott egy utcában, pár lakótárs szerint rá kellett volna hajtanom. Ja persze, a szememen nem láttam ki, majd pont flörtölni lesz kedvem egy apámkorabeli fazonnal.
Másnap persze az egyik manager lehordott, hogy miért hívattam mentőt, ha nem is akartam. De azon kívül, hogy megkérdezték ezerszer, hogy jól vagyok-e, nem volt nagyobb gond belőle.
0 comments:
Post a Comment