A dehogy! De rogton ez a dalocska jutott eszembe, mikor ma a pubbol kilepve egy csapat nepi ruhas fickoba botlottunk, akik az elso botos tanc utan elokaptak szep kis kendojuket, es azzal is lejtettek egyet. Nos, a botos tanc sokkal macsobb volt, a zsepivel ugralas mar kevesbe. Kb ugy hatott, mint megtermett legeny a banyatankkal piacolas utan. Vagy csivavaval. Szoval furan, na.
Mivel meccs alatt sikerult beternunk az emlitett pubba, kiderult hogy Simon West Ham drukker, tehat ismeri a kornyeket ahol lakom, mivel ott van a stadion, valamint istentelenul jol rajzol, csak amultam es bamultam hosszu percekig a rajzairol keszult kepeket. Mikor felhozta, hogy megmutatja oket, azon gondolkodtam, hogy mit mondjak majd, hogy meg ne sertsem, ha esetleg benak, es hogyan ne aruljam el a fejemmel, hogy nem tetszenek, de komolyan ledobbentem hogy mire kepes ceruzaval. Irdatlan nagy huha!
Atestunk az egymasnak tett fogadalmunkon is. En megkostolom a mezes-tejes-teat marmite-tal, o meg a csokifagyit sultkrumplival, a tea meg lezajlott a delutan, a mekibe meg a tancikalas megtekintese utan orientalodtunk.
Na az elso video meg is van, ezen a macsosabb botos tancot lehet megvizualizalni:
Nos itt meg a kevesbe macsos zsebkendozo:
0 comments:
Post a Comment