Hogyan nem dolgoztam a Mekiben és honnan ismerem a villamosszék kisöccsét?

Mivel hamarosan két hónapja nincs melóm, és így fizetésem sem, az okosan elhozott aranyat a helyi moneyshopban készpénzre váltottam, hogy ne legyen lakbértartozásom. Amúgy is ez volt a célom az ékszerekkel, mert hordani tuti nem fogom, utálom az aranyat. Így viszont április elejéig meg volt oldva a legnagyobb gondom. 

Aztán adódott egy lehetőség, hogy benyomnak a Mekibe száz fontért, hát nem egy álomállás, meg száz font nagy pénz, de az a pénz megvolt, mert még a Home Office regisztrációra tettem félre, szóval egy rendes teljes munkaidős állásnál ez a lóvé visszatérül 3 nap alatt, szóval jobban megéri, mint hónapokig meló nélkül lenni és csak halmozni a tartozást, amit nem mindenki tehet meg.

Miténtudom és a pofátlanság teteje

Vagyis mittudomén, de drága főhősünk véletlenül sem beszéli helyesen még a magyart se. Azt most hagyjuk, hogy 99%-ra tuti hogy roma, már onnan is biztos, hogy rögtön tagadta, pedig meg se kérdeztük. Ő az új lakók férfitagja, az asszony meg Tünde, de ő annyira nem egy izgalmas teremtés.

Miténtudom viszont igen. Először is kitalálta, hogy ő kapott valamilyen emailt állásügyben, segítsek már neki válaszolni. Mondom szuper, fordítsd le hogy szerinted mit jelenthet, próbáld megírni a választ, én majd átnézem. Nem úgy van az, csináljam meg én helyette! Na mondom az nem játszik, mert a válasznak azért tükröznie kéne, hogy mennyire tud angolul. A végén még azt is kitalálta, hogy akkor magyarul írjam meg helyette. Mert hogy rossz a helyesírása. Szerintem meg inkább lusta vagy, de mindegy. Segíteni szívesen segítek, de más helyett nem dolgozom. Nagy nehezen kitöltöttünk egy jelentkezést mekis szórólapos állásra, de elég nehéz volt. Kérdezték az iskolákat, de Miténtudom még azt se tudta hova járt. Ráckevére! Köszi, ennyi elég is lesz. Szóval elég nyögvenyelősen haladtunk. A húsz perc alatt kitölthető jelentkezést több mint két órán át nyűttük. És nagyon, nagyon lefáradtam a végére. Egészen a pincéig :)

Amúgy már az email megnézésével is gondok akadtak. Ott van előtte a drága dell laptop, de használni azt már nem tudja. A keresőbe írta be az emailcímét. Így kezdődött. Hát képzelhetitek.

Meséltem, hogy de kár, hogy nem vagyok már itt 3 éve, mert a rendőrségnél van lógondozói állás, azt el bírnám viselni. Erre kitalálta, hogy ő majd jelentkezik, mert a lovakhoz ért. De nem hitt nekem, hogy a kitételek között ott van hogy 3 éve itt kell élni, meg azért angolul is kellene tudni. Persze elvárta volna, hogy jelentkezzek helyette. Hát mondtam neki, hogy keresse csak meg az állást, ha akar rá jelentkezni. Valahogy csend lett utána :)

G-nek amúgy van bőr a képén. Segítségét kérte D-éknek valamiben, de nem hallgatott rájuk, aztán itt kelt ki magából, nekünk, hogy ilyen-olyan f*szopók, meg dögöljenek meg, és ezt meg is lehet nekik mondani, amit én meg is tettem, azért mindennek van határa, aztán ezek után van pofája tőlük azt kérni, hadd fizesse a lakbért utólag, ne előre, mert anyagi gondjaik vannak. Azért elképesztő, mit hisznek magukról az emberek. 

Autós üldözés

Gyorsuló autók hangjára és fékcsikorgásra, meg szirénázásra ébredtem. Mire kilestem az ablakon, már négy rendőrautó állt itt, páran a falhoz vannak már állítva, egy piros kisautó meg körbe van véve. Egy autósüldözés érhetett véget itt, én közben figyeltem leendő kollégáim ténykedését, sajnos hallani nem sokat lehetett.

Elég hamar elvitték a díszes társaságot, szép lassan a rendőrautók is elmentek. Lehet hogy perverz, de imádom a kék villogót. Megnyugtat. A sárgától meg hányingerem van, szó szerint, szóval a kukásautókat nem csípem.

Ahogy a tolvajokat sem csipázom. Márpedig G kiskofferrel járt a Novotelbe dolgozni és a mostani raktárból is hozott nemrég 5kg gombát, meg tálat, meg olajakat. Aztán kedvesen felajánlja, hogy ő tud főzni több emberre is, és akkor beleadhatnánk a kajapénzbe. Ami neki ingyen volt, mert lopta a kaját. Hogy is van ez? 

Közben hívtak a Subwayből, csak nem tudtam felvenni. Úgy volt, hogy megyek vissza, és viszek CV-t, meg lakcímigazolást, de nem volt pénzem rá, szóval elsikkadt a dolog. Megint a hülye kishitűség. 

Hogyan lettem nyalóka

Úgy volt, hogy V reggel elmegy egy helyre próbanapra, de meggondolta magát, így megpróbálom ezt a munkát majd én helyette.

Miután a fiúk lettek a közös ellenség, így J-vel és V-vel jobb lett a kapcsolatom, többet  beszélgetünk, és kiderült, hogy mégsem utáljuk egymást. Mindannyiunkhoz idő kell, míg az ember megszokja a másikat, szóval ilyen szempontból jól alakulnak a dolgok.

Kiderült, hogy a Subway lett volna az a meló. Szépen bementem, csak mivel nem volt időpontom, így nem is tudott senki foglalkozni velem, CV-t se vittem, meg semmit magammal, csak a személyim volt nálam, azt azért lefénymásolták, meg ki kellett töltenem egy papírt, amin számolnom kellett, meg olyan kérdések voltak, hogy mit csinálnék, ha nem jön a váltókolléga, de az én műszakom már lejárt. Ezt egy munkamániástól megkérdezni igazán botorság :)

Subway után elmentünk a becktoni Petsathome-ba, ahol vásárlás után egy hatalmas kutya akarta lelefetyelni az arcomat, én viszont nem akartam ilyen közelről megismerni, így guggolásból (épp rámoltam a táskámba) felpattantam és azzal a mozdulattal be is vertem a fejem valamibe, az egész chaplini helyzettől meg V hazáig röhögött, de úgy, hogy a parkolóban többször meg kellett állnunk, mert nem bírt menni a vihogástól. Többször is a becsurgatás szélén álltunk, úgy nevettünk. Ő a szitutól, én meg tőle.

Volt aztán egy naggyűlés is a Füves Fiúk miatt, G&N páros elég hamar lelépett, mert tőlük P bocsánatot kért, és ezzel számukra el is van rendezve a dolog. Az új lakok nagyon nem tudtak hozzászólni, szóval a végén J és én maradtunk csak hátra, P meg okoskodott megint tovább. És végülis az a szemét, aki elárulta, hogy ő kire miket mondott. Nem ő, hogy mondta. Ennek tutira nincs ki a négy kereke.