Rss

Friday 24 February 2012

Mintavetel

Tegnap megint elmentem bicajozni. Eloszor nem akartam, mert mar keso volt, vagyis tul nagy volt a forgalom, pont akkor jutott eszembe, amikor sulibol jonnek haza a gyerkocok, de aztan megis ravettem magam, mert nagyon szep napsuteses volt az ido. Jol fel is oltoztem, mivel tel van, de a vegen mar csorgott rolam a viz, mert komolyan tiszta nyar lett addigra. Azert szepen letekertem 1.5 km-t, ami nem nagy szam meg gyalog sem, de nekem igen, plane hogy az ut vegen nem kanyarodtam, mert az meg nem megy annyira, hanem megalltam, leszalltam a bicajrol, megforditottam azt, majd visszaszalltam :D Hat jol van na, egyelore ennyi telik tolem :) De azert az nagy haladas, hogy megint kimentem tok egyedul, es nem erdekelt, hogy hulyenek neznek, ahogy tolom a bringat a Greenwayig.

Ma meg elcaplattam korhazba a mintavetelre. Jol megszurtak, de nem volt veszes, volt helyi erzestelenites, csak kicsit kellemetlen volt. Harom doki volt most ott, meg egy noverke, aki felismert, mert mar harmadszorra latott. Jo hangulatban telt a procedura, allandoan rohogtettek a dokik, de a vegen nem kaptam mikiegeres ragtapaszt, csak simat, es szovatettem a nyaloka hianyat is, tobbet nem is megyek vissza, hat ilyet :) A dokik tenyleg nagyon kedvesek, meg lokottek voltak, kar hogy nem minden vizsgalat zajlik ilyen hangulatban. Szerdan megyek vissza a specialistahoz, akkor tudom meg a szovetminta eredmenyet, attol fugg majd minden tovabbi teendo.

Ezen kivul nem sok semmi tortenik, meleg van, de rohadtul, alig birok aludni, hiaba nincs futes nalam, meg nyitva az ablak folyamatosan, ez mar nekem kanikula, plane igy februarban. 

Wednesday 22 February 2012

Vampirok balja

Na megcsapoltak az ember gyerekit. Tobbszor. Az ugy volt, hogy ma megyek doktor bacsihoz a meg mindig megnagyobbodott nyirokcsomok miatt. Bacsi szepen kikerdezett, aztan megnyomorgatott, az orromon at bekukucskalt, de nem csak siman, torkomik lenyomta a kis kamerajat, mindket oldalon, teljesen olyan erzes volt, mintha omlott volna a ver az orrombol, pedig nem. Es utana sem. Aztan elrendelte a tenyleges mintavetelt, es sok fiola ver lecsapolasat, es mondta, hogy ha mindent ki akarok zarni, akkor kellene HIV-teszt is, de azt anonimitas miatt kulon, mashol veszik le, azt nekem kell intezni. Mondom jolvan, egyefene, ugyis akartam mar olyanra menni. 

Le is vettek a sok vert, most egesz ugyes volt az urge, nem lilult be utana a fel karom, ahogy szokott. Kaptam idopontot is mintavetelre, megpedig pentekre. Nem, nem jovo ilyenkorra, hanem most pentekre, szoval osszekaptak magukat nagyon. A bacsihoz vissza jovo szerdan kell mennem az eredmenyekert. Aztan mivel nem tudtam, hogy az a hely, ahol a tesztet csinaljak a bejarattol balra levo ajto mogott van, a telefonomat meg nem rendeltetesszeruen hasznaltam (ergo nem csekkoltam a neten), igy elobb hazamentem, mert jol elalmosodtam a verveteltol, es ledoltem ugy ket orara. 

Mikor bemertem, hogy hol is a hely kb, szepen el is mentem, mert ma 5-ig voltak, es azt olvastam, atlag 2 het a teszt, es ha mar jovo szerdara nem lesz meg, azert ne huzzuk. Kicsit elhultem, mikor meglattam kiirva, hogy az atlagos varakozasi ido 1-3 ora, de nyugis idoszakot foghattam ki, mert ahogy kitoltottem a nyomtatvanyokat, alig tiz perc mulva mar hivtak is. Feltettek meg par kerdest, karikazgatott az urge, meg irogatott, es ha mar ott voltam, meg ingyenes, akkor csinaltattam clamydia tesztet, ugyis akartam, csak nem tudtam hol. Vett vert is, o is ugyesen, tiz perc alatt szabadultam is. Sms-ben kuldik meg az eredmenyt. 

Mindenkepp hasznosan telt a nap eddig, pedig meg bicajozni se voltam, de mar nem is megyek, mert esik az eso, es en egyelore orulok, ha szarazon nem esek pofara. Tegnapi horzsolasom is veszettul faj meg, kihagyom a kovetkezo serulest.

Itthon annyi az ujdonsag, hogy van uj lakonk, aki A helyere jott, o is A (csak mashogy), de nevezzuk csak Colosnak. HP-ra emlekeztet meg cserkeszetbol, aki nagyon magas, de vekony volt, ezert lett a  (z indian) neve Hosszu Puska, amit neha Nagy Faszra modositottunk, ha epp hulye volt :D

Sunday 19 February 2012

Nem adom fel

Csak az ekezeteket. Szoval kiderult, hogy mi volt az a csomag, a tax credit ellenorzesrol kaptam vissza a cuccaimat egy aranyos kis levelkevel, hogy baszhatom, nem kapok semmit, mert a betegsegem elotti heten nem volt meg a 30 oram. Ami csak azert nem volt meg, mert elotte egyik nap 2.5 ora melo utan rosszul lettem es hazakuldtek. Ha ez nem tortenik, akkor meg lett volna. Ezt szepen le is irtam, el is kuldtem, kiderul hogy mi lesz. Megint varhatok 3-4 hetet. Igy kozben, az eredeti dokumentumait mivel visszakaptam, megigenyeltem egy masik segelyt. Valamelyik csak osszejon mostmar, nem lehet ilyen szerencsetlen picsagyumolcs.

Amugy fuggo lettem. Yumyum-fuggo. Eddig brownie-fuggo voltam. Karacsonyfa-fuggo soha:) Szoval itt van ez a yumyum, az ize, mint a fanke es telibe van aztatva cukorral. Uristen, valami csoda az! Be is vagtam ket dobozzal, mert le volt ertekelve a Tescoban. Na ez kozel 1800 kaloria volt, de masnap lesetaltam. Elmentem dokihoz, hogy irja ki a bogyoimat, de mivel meg nem csinaltam ilyet, nem tudtam hogy csak hetfore kapnam meg a receptet, a gyogyszerek meg szombatig elegendoek. Mert itt ugy van, hogy ha valamit rendszeresen szedsz, akkor a recepcion egy papiron leadod, hogy ki vagy es mit akarsz, es 48 ora mulva felveszed a venyt. Na most mar ezt is tudom. Mivel a hetfo az mar keso lett volna, ezert elgyalogoltam szepen a pszichiaterhez, ott kis varakozas utan megkaptam a magamet, ki is valtottam, utana pedig irany a posta, feladni a fellebbezest, meg a masik segelyre a kervenyt. Kozel ket orat gyalogoltam osszevissza, szoval mar nem volt kilometerhianyom a vegere.

A nyakam miatti raktesztre is megjott az idopont, 22-en megyek, fogalmam sincs mit csinalnak, valoszinuleg mintavetel lesz, aminek annyira nem orulok, de annak igen, hogy vegre kideritik, mi a francert nagyok meg mindig, negy honap utan is a nyirokcsomoim. Lassan, de haladunk.

Wednesday 15 February 2012

Csupa jó hír

A szappanopera folytatódik. Egyik éjjel fél tizenkettőkor már elfogyott a türelmem, lementem szólni, hogy legyenek szívesek halkabban hallgatni a filmet, mert a laptop simán felhallatszott, a vihogásról és beszédről nem szólva. Erre az volt a válasz, hogy úgyis mindjárt vége, és különben sem érdekli őket, hogy felhallatszik. Szép. 

Viszont úgy néz ki, nagyon hamar el fognak költözni, mert a belvárosban kaptak munkát, és ők nem igazán akarnak órákat utazni, meg a társasági is szar itt. Ez persze biztos jól esett azoknak, akikkel eddig ment a filmnézés éjszakákba nyúlóan. Nem hiszem, hogy sokat vesztenénk az ilyenek nélkül. M például simán nem porszívózott a házban, mikor rajta volt a sor, először áttette másnapra, aztán közölte, hogy nincs abban a hangulatban. Érdekes, más meg tudja csinálni, miután kitakarított húsz szobát. Jó is lesz, ha elmennek végre.

Saturday 11 February 2012

Napi mancs

Friday 10 February 2012

Ennyi diplomás orvost!

A jól megégette magát, mert bénázott a grill begyújtásával (hehe). De azért jó fej voltam, és adtam neki jégakkut, hogy hűtse. J mondta is, hogy azért sem kell engem bántani, mert nálam még halott német katona is van. 

A takarítási rendet lecseréltem, de megint összefirkálták, mert egyeseknek nincs jobb dolguk. Komolyan lehetne már valami állásuk, mert akkor a minden estés filmezés is talán beszűnne, meg elég fáradtak lennének az ajtócsapkodáshoz. Legalábbis remélem.

A rendelőből is utolértek megint, múltkor ugye későn láttam a hívást. Hát végre, 4 hónap alatt eljutottunk oda, hogy mivel még mindig nagyok a nyirokcsomóim, meg a családban több rákos betegség (és halál) volt, ezért itt az ideje a mintavételnek, majd várjam a kórház papírját. Persze más is lehet, de jobb megtudni végre, hogy mi ez. Hát nem is érthetnék jobban egyet!

Sajnos a pszichiáter még nem küldte el a jelentését, így a házidokim nem írta fel a bipoláris gyógyszereket nekem, de megkaptam a migrénbogyók okozta szédülésre a hatodik orvosságomat is. Az egyfontosban vettem még anno egy gyógyszerrendszerezőt, mert már nem tudom követni, mit mikor hogyan kell beszedni.
Amúgy bírom, mikor mások, akik nem ismernek, meg akarják mondani, hogy nekem igazából mi is a bajom, és nem kéne a gyógyszereket szednem. Eddig gyógyszer nélkül voltam, nem véletlen döntöttem úgy, hogy most szedem őket, tudom milyen nélkülük. Ennyi diplomás orvost, és mind itt lakik velem!

Monday 6 February 2012

Ultrahang és péniszek

Éjjel végre annyi hav esett, hogy meg is maradt. Hirtelen nagyon karajcsonti hangulat lett a városban. Kicsit furcsa, hogy itt ilyenkor havazik, de legalább nem múlik el a tél hó nélkül.
Mint észrevettétek, mostanában a bogyóknak köszönhetően tettre készebb vagyok, és a blogot is elkezdtem behozni, közel 15 hónapot írtam meg egy hét alatt. Utólag is elnézést mindenkitől:)

Tegnap voltam megint nyaki ultrahangon, a váróban kedélyesen eldiskuráltam egy pacákkal. A vizsgálat megint azt mutatta, hogy hát igen, nagyok a nyirokcsomók. Most kicsit hosszabb ideig húzogatták rajtam azt az izét, meg szóltam a nyakamon hátul kijövő gömböcske miatt, hogy ha lehet, nézzen már rá, mert engem zavar. Rendes volt és megnézte, pár nap és mehetek dokimhoz.

Nyuszifülnek sikerült egy időszaki melót találni a Tesconál, így olcsón hozhatott haza cuccot. Minden tíz penny volt, a húsok 20, így végre gyümölcshöz és csirkéhez jutottam. 70 pennyért 4csomag gyümi és 2 tálca csirkemell újdonsült gazdája lehettem. Pont jókor jött, így nem halok éhen következő péntekig. 
Amúgy szerinte is hangos az ajtócsapkodás, behallatszik hozzájuk. Persze biztos nem szólt miatta. 

Újabban rengeteget iszom, a hülye gyógyszerek miatt, a szédelgés is eléggé mindennapos. A fejem hálistennek nem fáj már annyit, mióta újra szedem a bogyókat, de háromnaponta azért erősebben rámtör. A hajlongás még mindig nem jó neki, vagy ha nehezet emelgetek.

A takarítási rendet meg teljesen összefirkálták, stilizált péniszek lepték el, meg hasonló, kulturált felnőtt emberekhez méltó rajzok. Mintha a dedóban lennénk, komolyan. Sose fogom megérteni.

20:11-kor hívtak a rendelőből, ahol csak 8-ig van rendelés. Tegnap volt ugye az ultrahang, szóval nem lettem ám ideges, hogy mi lehet ennyire fontos. Na majd megtudakolom. 

Friday 3 February 2012

Felesleges körök

Tegnap reggel szokás szerint ajtócsapkodásra ébredtem. Ilyenkor mindig megfájdul a fejem, ha nem magamtól kelek. Az MRI eredménye végre megjött, normális lett, marad a migrén diagnózisnak. Kíváncsi vagyok, hogy a kisagyas dolgot látni-e rajta, vagy sem. Mondjuk ha igen, akkor lehet írták volna. Most így akkor nem tudom, hogy van-e vele valami, ahogy anno a magyar neurológus mondta, vagy sincs. Lehet hogy kérek inkább róla másolatot, aztán kiderül.

Este jó hangulatban sikerült beszélgetni a fiúkkal, mikor már csak ketten voltak, felhoztam az ajtó témát, ne már mindig csak csapkodás után kapjam el őket, beszéljük meg rendesen, felnőtt emberek módján. De egy mondatot nem mondhattam végig, megint azzal jöttek, hogy de hát sietnek, hát akkor vizsgáltasd ki magad, mert nem normális, ha már akkor kell rohanni, amikor majdnem késő. Meg hogy nem direkt csapják be, de szokjam meg, mert be fogják csapni, csak felesleges köröket futunk, mert ők nem lesznek halkabbak, én majd szólok, ők viszont szarnak rá, szóval a legjobb ha megszokom, nem is érdemes erről beszélni.

Hát az agyam eldobom.Normálisan meg akarom beszélni a dolgot, hogy lássák, nem azért szólok az ajtók miatt, mert jobb dolgom nincs, hanem mert hónapok óta migrénem van, és zavarnak a hangok, de ez még anélkül is elviselhetetlen lenne, de nem, ne beszéljünk róla, mert ők úgysem fogják becsukni csendben. Az ilyen viselkedésen mindig nagyon kiakadok, most sem volt másképp. Ott is hagytam a konyhába A-t, aki folyton lehurrogott. Tényleg felesleges bármit is mondani.

Ma meg  mentem megint a pszichofráterhez. A reggeli boldogbogyó adagomat megduplázta, meg majd gyógyszerek mellett ki kéne próbálnom a beszélgetős terápiát. Hát nem vesztek fele semmit, legfeljebb gyakorlom az angolt. Nem csoportterápia, szóval nem kell csak egy idegennel megosztani a problémákat.

Délután épp J-vel és V-vel beszélgettem a konyhában, mikor M úgy csapta be az ajtót fenn, hogy csak néztünk össze, ez mi volt, és J szólt is M-nek, hogy igazam van, mert ha ez így lehallatszott, akkor nekem milyen lehet fenn azt hallgatni. Erre azt mondta, hogy nincs most olyan hangulatban, hogy szórakozzon az ajtókkal. Hát én sem vagyok sokszor, mégsem csapkodok. Sosem lesz már csend, amíg ezek itt laknak:/

Wednesday 1 February 2012

Zseni vagyok

Reggel 6-kor kopognak az ajtómon, halkan, de a macskák mozgolódására felébredtem. Biztos voltam benne, hogy J az, így gyorsan magamra rántottam pár ruhadarabot és leszlalomoztam megnézni, mi történt. Hát nincs a gázon pénz. Az nem létezik, nagyon sokat kéne ahhoz fogyasztani. Mint később kiderült, volt rajta pénz, szóval írtam is D-éknek, hogy leállt a kazán, küldjenek szerelőt. A fürdőszoba ajtajára meg kitettem egy cetlit, hogy nincs meleg víz, mert behalt a kazán. Úgy gondoltam, a korán kelőknek nem a tus alatt kéne erre rájönniük.

Később valamelyik új fiú, feltehetően A odaírt a cetlire valami olyasmit, hogy "nem mondod, akkor ezért fagytunk meg majdnem, te egy zseni vagy" és átragasztották az én ajtómra. Azért, mert ők 9-kor kelnek, még a korábban kelőknek hasznos információt szolgáltathatott. Én meg nem éreztem, hogy hideg lenne, mert nálam nyitva az ablak éjszakára, a fűtés is le van kapcsolva. Na de milyen stílus már ez? Meg egyáltalán mi ez a beszólás? Most minek kell szemtelenkedni, meg bunkóskodni? Felfoghatatlan számomra.

A szerelő délben meg is érkezett, elég hamar rendberakta a dolgokat. Azt nem tudtuk meg, hogy mi volt a gond, de azt igen, hogy bár indiainak nézett ki, déllengyel származású lehetett, mert M hallotta az angol akcentusán. Én meg azt hallottam, hogy 3 éves koráig kínai bébiszittere volt. Jaj már. 

Szerettem volna, ha a fiúk 11-ig abbahagynák a filmezést a konyhában. Kompromisszum, hátha. De az volt erre a reakció, hogy ez hülyeség, és csak engem zavar, szóval nem számít. Persze ha a J szólna, akkor más lenne. Tehát itt nem az a lényeg, hogy zavarunk valakit, hanem hogy kit. Hát fasza.

M-et meg elkaptam egy fürdőajtó becsapás után, hogy na akkor megmutatom még egyszer hogyan kell becsukni és nyitni halkan, de vigyorogva közölte, hogy tudja hogyan kell, most csak sietett, hát ha menni kell, hát menni kell, A meg hangosan röhögött a háttérben. Csak tudnám, hogy kifele minek sietni, meg be a szobájukba is. Ezek engem hülyének néznek, és azt ki nem állhatom.

A telefontársaság meg kétszer vette le a havidíjat, így mínuszba került a számlám, ami azért szar, mert durva díjakat róhatnak fel. Szerencsére nem egy nagy összeg, de csak jövő pénteken jön pénz, addig meg élni is kéne valamiből.