Rss

Thursday 28 April 2011

Szülinap és csapkodás

Teljesen jókor kaptam offot, pont Apryl szülinapjára. Ő DE' kislánya, most lett 2 éves. Volt szép torta, királylányos tányéron, rózsaszín pohárba kaptuk az alkoholt, szóval nagyon pöpec volt. A kislány amúgy rettentő aranyos, és nagyon okos, igazából simán kinéz 4-5 évesnek, nem kettőnek. Annyira édesen cipelte körbe a pringlest, hogy mindenkit megkínáljon vele! Volt wii-s játék is, de én sunyi  módon akkor csatlakoztam, mikor mindenki lement cigizni, és csak ketten maradtunk, így a szemlélődök számát nullára redukáltam, viszont később mondhattam, hogy nem játszom már, mert elfáradtam, már játszottam. Mindenkinek így jobb, azt hiszem. Most tényleg, ki kíváncsi arra, ahogy amputált pókként lóbálom megnyúlt végtagjaimat, a mozdulatokkal teljes sávszélességben letarolva a szoba berendezését, új értelmet adva a feng shuinak? Na ugye.

Tuesday 19 April 2011

Bénázások Világnapja és önkénteskedés

Ha lenne ilyen, április 17 nálam az lenne. Legalábbis eddig, idén. Ma minden esett ki a kezemből, komolyan mondom, ha fiú lennék, nem mernék elmenni pisilni! A toaster az itt inkább egy sütő, lenyíló ajtóval, na a betoló lapáttal együtt a földön landolt a készülő kaja, lehetett mindent elölről csinálni, egyszerre 3 fázist feltartva, a leghúzósabb időszakban. Aki tud, az tud. Az volt a szerencsém, hogy eltérően a szokásostól, most nem voltak olyan sokan, ketten is hamarabb mehettek el a műszakból, ami azért jó, mert így nekem lett fél óra túlórám.

Na, a túlórámat el is fagyiztam. A fagyis amúgy jófej, már látott kétszer, szóval már kapok ingyenkóstolót egy liliputi kanálkával, így el tudom dönteni, hogy mit is kérek, és simán szóba elegyedtünk. Ami ugye rám nem jellemző, legalábbi Magyarországon nem volt, de itt igen. Mondjuk máshogy is szólnak az emberhez. Valahogy itt az egész légkör más. 

Közben persze túlbuzgok. Zavar hogy nem tudom az árakat, ezért a poszterekről leírtam, és itthon tanulgatom őket. Nem mondhatja senki, hogy utálom a munkám. 

És ha már említettem vala, hogy szociálisabb vagyok, még egy példa. Mivel Londonban a newhami városrészen lakom, így elmentem az önkormányzathoz, hogy önkéntes lehessek. Ehhez végig kell ülni egy kétórás gyűlést, ahol mesélnek mindenfélét, és kész, már önkéntes is vagy, aztán mehetsz mindenféle faültető programokra. Voltunk max tízen az előadókkal együtt, de jó hangulatban telt. Végén még szívószálból csapatmunkával tornyot kellett építeni, és hát természetesen a miénk nyert, ki másé:) valamint megbeszéltük, hogy milyen viselkedés fogadható el egy önkéntestől. Sokkal jobban telt az idő, mint hittem, jó volt, na. Ismételten rájöttem, hogy mégsem olyan szar az angolom, rengeteg mindent megértek.

Az önkénteskedés amúgy több szempontból jó. Először is, itt szeretik az ilyet. Aztán bizonyos területeken tapasztalatot ad. Meg referenciát. Valamint kapcsolati tőkét teremthetek vele. Na és a nyelvet is gyakorolhatom, és akár barátokat is gyűjthetek. Mindenképpen hasznos, hogy belevágtam ebbe. És hogy milyen programok vannak? Felszolgálástól kezdve a tótisztításon át a rendezvényszervezésig minden. Csak győzzön az ember jelentkezni. 

Jött egy új lakónk, megint teljes a létszám, eddig nem sokat láttam belőle, ami azért jó, mert akkor nem egy hangos teremtést kaptunk :)

Saturday 16 April 2011

A router és az árva alsónadrág

Melóban egyre csak fejlődök, néha már rendelést is vettem fel, de még nem tudom az összes szendvicset fejből, meg a pénztárban is voltam, de egyelőre úgy dolgozom, mint a sas: keringek, keringek és néha lecsapok a megfelelő gombra. De majd ebbe is belejövök.

Egyik nap egy árva alsónadrág szomorkodott a wc-tartály tetején. Ugyanaznap valamelyik okos leresetelte a routert, így a beállítások elvesztek, szóval amíg nincs megjavítva, nem lesz net. Hogy összefüggés van-e, azt nem tudom, de sokszor mondják, hogy a fiúk az alsónadrágjukban hordják az eszüket..

Jaj, aztán mit találtak ki! Bevezették Subwayben a csengőt. Délután megjelenik Fernandes, hozott ilyen csengőt, amire rá kell tapiskolni és csilingel. Ó atyám, ez hiányzott! Szóval a szendvicskészítés végén, még a kassza előtt meg kell kérdezni pluszban a vásárlót, hogy hogy tetszik a szenya, és ha azt mondja, hogy perfect, akkor csengünk. Ez nem zavart annyira, mint az, hogy a pasi állandóan a nyakamon állt, meg ölelgetett. Na meg filmezett. Én voltam az a roppant szerencsétlen, akivel fel kellett venni videóra a csengettyű működését. Nem tudtam, hogy takaródjak ki a képből, remélem legalább a fogaim nem lesznek fókuszban.

Amúgy meg vannak elégedve velem, a szendvicsművészetem nem a legszebb, de amúgy minden nagyon jó. Volt pár túlórám is, szóval jó pénz lesz ebből. 

Megjött a csudiszép bankkártyám is, sajnos bizonyos helyeken pinkód nélkül is lehet fizetni, wifivel, ez persze jó dolog, de ha ellopnák, és nem veszem észre időben, akkor annyira nem. Még jó, hogy összeglimit van rajta, azt hiszem csak 10 font alatt engedi a wifis vásárlást.

Wednesday 13 April 2011

Szerződés és bankszámla

Hétfőn elmentem Chingfordba, a headofficeba a szerződésért. Megkaptam a köténykét, pólót, sapit, de nem ám ingyen adják, hanem az első fiizuból levonják az árát, ez 6 font kb. Ennek nem örültem, de ez van, semmi sem lehet tökéletes. A póló picit nagy rám, de állítólag ez volt a legkisebb méret. 

Itthon sikerült utána konfliktust generálnom Miténtudommal, mert én benn a konyhában beszélgettem J-vel, ő meg a konyhaajtó előtt mással, és be mertem hajtani a konyhaajtót, mert nem hallottam mit mondanak nekem. Szerinte illetlenség volt behajtani, nem mintha be akart volna jönni, de ők olyan hangosan dumáltak, hogy nem volt kedvem túlkiabálni őket. Közöltem finoman és nőiesen, hogy ne kössön már bele mindenbe, meg elegem van a hülyeségeiből (ő rakta folyton félre a fogmosópoharam is). Nem sűrűn látnak engem így kiakadni, szóval meg is szeppent végül az ipse és csend lett. 

Mivel a Subwaynél utalják a fizut, így a munkaszerződés, bérleti szerződéssel meg NI levéllel a kezemben elmentem a Barcleyshoz bankszámlát csináltatni, de elhajtottak, ezek a papírok nem elegendők valamiért. Így átmentem a Lloydshoz, nekik elég volt, fél óra várakozás után meg is csinálták szépen. Szóval van végre bankszámlám, és ingyenes ráadásul, szóval havajdizsinapfény a köbön. Ennek nagyon örültem, mert itt szinte mindennek az alapja, hogy legyen bankszámlád. Lakcímigazolásnak elfogadják a bankkivonatot, inkább, mint bármi mást, szóval innentől egy csomó kapu kinyílt, pl. mehetek majd végre háziorvoshoz is regisztrálni, vagy vehetek előfizetéssel telefont.

Bank után pedig elvertem pár fontot a Primarkban ruhákra. Nagyon kellett már új nadrág, azokból teljesen kifogytam már. Az egyik sort 8as méretű lett, aminél kisebb nincs is. Azért ennél tovább már nem kellene fogynom.

A játszótéren megint újítanak valamit, teljesen feldúlták, a gyerekek meg esténként felmásznak a nagy konténer tetejére, és ott játszanak. Ja, persze el van kerítve, de az nem akadály. A dob mellett ezen lehet még dübörögni, meg ledobálni dolgokat. Én nem értem az itteni kölyköket, sokkal durvábbak, mint az otthoniak. A buszon is az az időszak a legszarabb, mikor a sok gyerek megy haza suli után. Dobálják egymást sültkrumplival, ordibálnak, szóval abszolút nem tudnak viselkedni. 

Sunday 10 April 2011

Curry és fairy beautiful

Az úgy volt, hogy V-ék már egy ideje gyűjtenek a laptopra valóra, és most eljött a pillanat, hogy megvehetjük. Ki is nézte már, hogy melyiket, de egyedül nem akart elmenni, így elkísértem. A Curryshez mentünk East Hambe, azért még helyben megnéztük, hogy ugyanannyiért van-e jobb, de nem volt, szóval odamentünk a tettrekész eladóhoz, hogy ezt a laptopot szeretnénk. A laptop ára 300 font volt, és csak ennyi pénz volt V-nél, szóval amikor felhozták, hogy csak most, csak nekünk majdnem féláron, 60 fontért miénk lehet egy éves Norton Antivirus, akkor hevesen ráztam a fejem, hogy nem köszi, nem kérjük, csak a laptop kell. Jó, akkor legyen 40. Köszike, de nem, nincs is nálunk annyi pénz. Na megyünk kasszához fizetni.

Wednesday 6 April 2011

Training, meg egyebek

A Subway online kurzusát ugye rögtön elkezdtem, éjszakába, sőt, reggelbe nyúlóan csináltam, mivel először nem tudtam, hogy 5 napom van rá, addigra kell vele kész legyek, amíg az 5 napos fizetetlen training megy. Majdnem minden nap 7-14ig voltam beosztva, a közeli Gallions Reach-i shopping parknál. Egy busszal kell csak odamenni, a megálló is közel van, háztól házig max fél óra az egész. Szuper.

Először is kaptam egy használt pólót, mégiscsak egyenruhában legyek, hát jó büdös volt, műszak után haza is vittem kimosni, mert majdnem elhánytam magam a szagtól. Ez kellemetlen élmény volt, de a többi kellemes. Főleg az előkészítésbe, meg a mosogatásba segítettem be, mivel a többiről még fogalmam sem volt, de aztán jött a ebédidei forgatag, és bedobtak a mélyvízbe, és már a salátás részlegnél kellett segédkeznem. Ugye itt úgy van, hogy a vendég állítja össze a szendvicsét. Először a kenyeret, majd a húsfeltétet, utána a zöldségeket választja ki, majd a végén még kérhet italt, chipset, sütit, meg fizethet. Na, én a zöldségeket pakolásztam a kenyerekbe kérés szerint.