Az úgy volt, hogy V-ék már egy ideje gyűjtenek a laptopra valóra, és most eljött a pillanat, hogy megvehetjük. Ki is nézte már, hogy melyiket, de egyedül nem akart elmenni, így elkísértem. A Curryshez mentünk East Hambe, azért még helyben megnéztük, hogy ugyanannyiért van-e jobb, de nem volt, szóval odamentünk a tettrekész eladóhoz, hogy ezt a laptopot szeretnénk. A laptop ára 300 font volt, és csak ennyi pénz volt V-nél, szóval amikor felhozták, hogy csak most, csak nekünk majdnem féláron, 60 fontért miénk lehet egy éves Norton Antivirus, akkor hevesen ráztam a fejem, hogy nem köszi, nem kérjük, csak a laptop kell. Jó, akkor legyen 40. Köszike, de nem, nincs is nálunk annyi pénz. Na megyünk kasszához fizetni.
- Csak a laptop lesz?
- Igen, itt a pénz.
- Nem kérik a Nortont - teszi hozzá az előző eladó, mintha valami főben járó bűnt követnénk el.
- Nem kérik a Nortont?
- Nem, köszi, nincs nálunk annyi pénz.
- Csak 40 font.
- De nem kell, köszi.
- Oké, 30 fontért?
- Nem kell, na, itt a 300 font, kérjük a laptopot.
- És ha adunk hozzá még egy laptoptáskát?
- Nem köszi.
- Tessék, egeret is adunk.
- Nem köszi.
- Najó, Norton Antivirus, a táska, az egér, meg egy 8gigás pendrive. 25 fontért.
- Oké bazmeg, így már elvisszük, csak hagyjatok békén. - és kölcsönöztem 25 fontot V-nek. Laptoptáska, egér és pendrive úgyis kellett, azokat együtt drágábban vettük volna meg.
- Biztosítás a gépre?
- Nem köszi.
- Csak 20 font.
- De nem kérjük köszi.
- Legyen 10!
- Nem!
- 5?
- Nem érdekel a biztosítás, adjátok már ide azt a rohadt laptopot!
- Okéoké, vissza tudtok jönni úgy egy óra múlva? A Nortont feltelepítjük.
- Najó, visszajövünk.
- Oké, majd hívunk, ha hamarabb kész van.
- Nem küldenétek inkább smst? Utálok telefonálni.
- Vezetekés telefonunk van.
- Jólvan, akkor hívjatok, na gyere V, húzzunk innen.
Kifele menet látványosan eljátszottam, hogy megrúgdosom az oszlopot, annyira felidegesített, hogy mindenfélét ránk akartak sózni. De a 25 fontos vételár a cuccokért jó ár volt. Valószínűleg megijeszthettem az eladókat, mert fél óra múlva nem hívtak, hanem smst küldtek, hogy kész a gép, lehet érte menni. Amúgy a fene gondolta volna, hogy lehet alkudozni egy normális boltban. Azt hittem, azt csak piacon lehet.
Közben sikerült befejeznem az online kurzust végre. Annyira rettentő sok anyag volt, meg a net is vacakolt közben, hogy kaptam plusz egy napot rá, mert teljesen kimerült voltam az éjszakázásoktól. A manager azt mondta, hogy minden teszteredményt nyomtassak ki, ez 40 oldal lett, vagyis 4 fontomba került, de aztán kiderült, hogy csak a fő teszteket kellett volna, ami 4 oldal. Már itt gondolhattam volna, hogy a manager nem egy iqbajnok, és gondok lesznek.
A hétvégén kétszer is úgy szólt rám Naveed (a manager), hogy menjek már haza, lejárt a műszakom. Persze a pluszórát így nem fizetik, ha önszorgalomból vagy feledékenységből marad benn az ember, de nem árt egy kis gyakorlás, maga a meló nagyon tetszik, és van még mit tanulnom, hiába csináltam meg az online kurzust, az nem sokat ér tapasztalat nélkül.
A bevásárlóközpontot takarító fickó szerint meg sweet and fairy beautiful vagyok, szerintem ő meg vak, de nem kötekedtem vele, hanem megköszöntem a pókot. Izé. Bókot.
0 comments:
Post a Comment