Munka offon és egyéb gusztustalanságok

Az előléptetés, vagyis hogy nyithatom én az üzletet és 9-ig dolgozhatok egyedül, azzal járt, hogy az offomon be kellett mennem hajnali 7-re, hogy Farwával átvegyük, mit is kell csinálnia annak, aki nyit. A legnagyobb bajom a kenyerek előkészítésével lesz, mert azt szinte egyáltalán nem kellett csinálnom, így nagyon kevés a gyakorlatom, ergo rém lassú vagyok. 

Közben az is kiderült, hogy csak hétvégén kell nyitnom, mert akkor offos Christine. Ez annyiban jó, hogy csak két nap, de annyiban rossz, hogy krva sok kenyeret kell majd csinálnom, szóval valahogy fel kell gyorsulnom. Ami újdonság még, hogy nekem kell a húsokat is a fagyasztóból kivenni másnapra, szóval ha előző nap elszámolom magam, akkor másnap nem lesz elég a szendvicsekre, mert egy éjjel kell, hogy kiolvadjanak, vagyis nagyon el lehet cseszni. De úgy gondoltam, hogy ezen nem fogom idegesíteni magam, nem én kértem, hogy nyithassak, a manager is bejöhetne reggel 7re, szóval természetes ha hibázok, mert ember vagyok, és ilyet még nem csináltam. Bármennyire is szeretnék, nem lehetek tökéletes :)

A házban folytatódik a szappanopera, mivel D közölte, hogy nem hajlandó beszállni a takarítószer költségeibe és takarítani sem fog, ez meg így nem járja ugye. Majdnem kupaktanács lett belőle, de aztán kiderült, hogy inkább mégsem akarnak konfrontálódni a lázangók, szóval nem lett szólva neki, hogy vegyen vissza arcból.

A gusztustalansági mezőnybe is beiratkoztunk, mert valaki a wc-ben lévő szemetesbe csak úgy beledobja a betétet, hogy a belsejével szemezhetsz, ha ki akarsz dobni valamit. Komolyan, nem tudom milyen igénytelen csürhe lakik itt. Tudom, túl sok információ, de hát itt mindig van valami.

Közben sikerült valami takonykórt is benyalnom, szenvedek mint a fene, iszom a paracetamolt, és reménykedem, hogy nem kavar be az üzletnyitásba, mert az vérciki lenne. Ja, az mekkora volt, mikor megjelent egy nénike, a legnyugisabb időszakban, és 12 footlong szendvicset rendelt! Naveed meg jól benyalt, hogy de jó, hogy én voltam jelen, mert ha engem küldött volna haza hamarabb, akkor most nem tudták volna kezelni a helyzetet. Ezt csak azért osztom meg, mert későbbiekben lényeges lesznek ezek a dícséretek.