Újabban a közeli 15 emeletes házból valaki késztetést érez arra, hogy este tíz környékén tuctuccal lássa el a környéket, de olyan hangerővel, mintha én a szobámban bömböltetném. Nagyon durva. De nem baj, én meg késztetést érzek minden alkalommal, hogy felhívjam az önkormányzat idevaló számát és bejelentsem. Csak hogy nekem is legyen valami kis szórakozásom.
A fejfájásom nem javul, általában délutánra, estére erősödik, így nem alszom, csak nappal, de akkor is csak ülve tudok elszenderedni, mert fekvésre, hajolásra még rosszabb. Kezd tényleg kiidegelni a fájdalom, és úgy tűnik semmi sem hat. Már nagyon mennék vissza dolgozni, de így hogy?
János (a férj) újabb rossz szokását figyelhettük meg. Amikor beszélgetünk, simán berakja a kezét a nadrágjába, de nem a zsebébe. Azt nem látni, hogy matat-e közben, de ott van a keze, és rémesen zavaró. És írtó büdös jön a szobájukból, valami gyógynövény lehet, de iszonyat szaga van, egyszer félig nyitva volt az ajtó, mikor elmentem előttük, majdnem kitaccsoltam. J szóvá is tette, hogy ne hagyják nyitva az ajtajukat, mert borzasztó az a szag, bármi legyen is az. Meg reggelente alsógatyában flangál a szoba meg a fürdő között, ami csak egy méter, de azért juj!
Mivel mindig a szívbaj jön rám, mikor Prücsök leugrik az ágyról, mert attól félek, hogy összetöri magát, olyan kis picike, és néha még a székre felugrást is eltéveszti, szóval úgy döntöttem, hogy megfordítom az ágyam, fejjel lefelé, és így nem 110 centin lesz a fekvőfelület, hanem kb 40en, a lábai meg égnek fognak állni. Több napos rámolás vette emiatt kezdetét, mert ugye már nem minden fér el akkor alatta, pl Charlie sem (ugye ő a bicaj, amit azóta se használtam), szóval mindent át kell rendezni emiatt, meg már ráfért a cuccokra egy szanálás amúgyis.
A rámolgatás lassan haladt, mivel közben folyton erősödött a fejfájás. Hát hajolgatás nélkül elég nehéz rámolni. Szóval pár perc pakolás után pár óra pihenő következett, így közel egy hét alatt végeztem a dolgok 90%ával.
0 comments:
Post a Comment