Az autósdíler annyit jár ide, hogy már hangról felismerem az autóját, és rögtön hívom a 101-et. Egyszer csak lekapcsolják.
Beugrottam dokimhoz a kórházasdi után, hogy csináljon valamit a fejemmel, mert megőrülök tőle. Mivel sürgősségin voltam, megint a pasit kaptam ki. Először le akart rázni, hogy mégis mit csináljon ő vele, elég erős fájdalomcsillapítókat kapok, ha az nem segít, ő mit csinálhatna? Ó bakker, csak egy napig fájjon neked úgy, mint nekem most, rögtön a morfiumért nyúlnál! Megnézte a nyakam, hogy még mindig fel van dagadva a nyirokmirigyem, jól megnyomorgatta, azt hittem behugyozok a fájdalomtól, meg kiderült hogy regisztráció óta fogytam két kilót, bár én ezen nem csodálkozom. Aztán ráharapott arra, mikor a betegségekről nyilatkozva mondtam hogy bipoláris vagyok, de nem szedek rá semmit, rögtön kérdezgetett, hogy vannak-e itt barátaim, mi van a szüleimmel, már nem akart lerázni.
Kérte még, hogy fordíttassam le a magyar pszichiáter által adott jelentést, és majd adjam le nekik. Szóval elég komolyan veszik ezt itt, úgy látom. Közben az is kiderült, hogy meg kell ismételni a bacitenyésztést, mert az ibrikre elfelejtettem ráírni a nevem, és így nem tudták kié, és kiöntötték. Csak erről éppen elfelejtettek szólni. Ha nem kérdezek rá, hogy mi az eredmény, ki se derül. Na mindegy, végülis az én hibám. Átcaplattam a kórházba, december 5-ére kaptam időpontot a nyaki ultrahangra. Bár nem tudom miért kell ez, mindenhol mintavételt emlegetnek, ha 2-3 hét után nem múlik el a nyirokcsomó megnagyobbodás. Nem mintha akkora kedvem lenne egy lóbaszó tűt a nyakamba szúratni, de talán közelebb lennénk a megoldáshoz. Nade nem vagyok orvos, legyen ultrahang, én ráérek.
A fejfájás nem múlik, általában este jön rám, hajlongásnál, fekvésnél rosszabbodik, úgy tűnik a gyógyszerektől csak rosszabb. Paracetamolon és ibuprofenen élek, a kodeines cucc már elfogyott. Szóval éjszaka szenvedek, nappal meg próbálom behozni az elmaradt alvásomat. Tehát megint fordítva élek, nem lesz ez így jó.
0 comments:
Post a Comment