Rss

Thursday 6 October 2011

Sapek, mínusz egy Terminátor

Azt nem is mondtam, hogy a beképzelt magyar lányzó, aki másik szállodából jött át fél év után, a harmadik napon fel is mondott, szóval kicsit büszkültem, hogy én meg még bírom. Állítólag sírva rohant haza. Tény, hogy nem könnyű, de neki nem volt annyira új ez, mint nekem. Na persze ki tudja hogyan takarított ő a másik hotelben, ha volt egyáltalán másik hotel.
Én amúgy úgy vagyok vele, hogy ez nagyjából elfogadható hely, elmegyek ha kirúgnak, vagy ha találok jobbat, de ki fogom bírni. Most nagyon kell a pénz, a két munkanélküli időszak nem tett jót a büdzsének, na meg hogy először nem kértem tax creditet. Ó, de bánom azt már!

Egyik délután lehetett válogatni a vendégek által hátrahagyott és "lejárt" cuccokból, egy nagyon fain kis sapit kotortam magamnak. 
Másik örömforrásom az volt, hogy Terminátor elhúzta a csíkot, jó hangosan, de akkor már kit érdekelt?:) De már jött is hamarosan az új lakó F-hez. Ő már inkább a mi korosztályunk. 

Benn nem úsztam meg a banya kirohanásait. Nem talált egy deka vízkövet sem, szóval a szemetes alján a gumikarika ALATTI koszba szólt bele, meg a fiók hátsó falán lévő porba, amit csak a gumiember tud letörölni, nekem olyan fokban nem hajlik a karom. Az ágyat is kritizálta, amit ráadásul nem is én, hanem Démonka fejezett be, mivel nekünk felpattintva kellett hagyni, az ágy fekvőrésze ilyenkor elválik a faltól, és a párnákat újra kell helyezni, meg a takarót meghuzigálni. De csak bólogattam, annál hamarabb szabadulok. Később Démonka kedvesebb volt, még a trolimat is segített megcsinálni, mert nagyon fájt a fejem, meg végülis miatta basztak le. 

Egy volt kollégám a Subwayből felbukkant facebookon, a számom követelve, meg hogy találkozzunk. Persze hogy pakisztáni az is. Mi van ezekkel?

A messzebbi, de tovább nyitvatartó Icelandben is van egy srác, aki felismer, és mindig kerít nekem olyat, ami kéne, de a polcokon már nincs. Szóval számomra sosincs leltárhiány:) És megjegyezte, hogy legutóbb kólát kellett nekem keresnie. Sosem árt egy ilyen legény a gáton. 

Közben lehet hogy a benti kajától, de megint kénytelen voltam sicket jelenteni a nyomorult hasmenéstől. Ha ilyen helyeken eszem, előbb utóbb ez van mindig. Nem értem. Mondjuk mások is betegek, az is lehet hogy elkaptam valamit. Nem csodálkoznék. 

0 comments:

Post a Comment