Egy év

Eltelt egy év, és milyen gyorsan! Emlékeztek, még miktől féltem az utazás előtt? Nem? Na gondoltam, szóval kikerestem nektek. Nézzük csak mennyire voltak jogos félelmek.

1.) Tömeg. Nos, itt Newhamben nincs olyan nagy tömeg az utcákon. Upton Park környékén néha igen, de oda nem járunk sűrűn, na meg ha meccs van a közeli West Ham stadionban, na azt mindig kifogom. Egyelőre jól bírom, azért az Oxford Streetet kerülöm ha lehet, de még nem ment a tömeg az idegeimre. Persze néha a 25-ös buszon nagyon vacak volt, mikor egymás lábán álltunk, de mostanában arra se járok, szóval pipa.

2.) Lakótársak. Na, ezzel van a legtöbb bajom, gondoltam, hogy nem lesz egyszerű, de ha nagyon elegem van mindenkiből, csak elvonulok a szobámba és kész. Igyekszünk a lakókat csendre nevelni, szóval tűrhető kategória, de mindenképpen jobban bírom, mint gondoltam volna.

3.) Közbiztonság. Szerencsére még soha semmilyen gondom nem volt. A közeli téren vannak drogdílerek, meg egy lakót egyszer leütöttek meccs után, és egyszer állítólag lövöldözés volt a Barking Roadon, de én ezekből semmit nem tapasztaltam. A zavargások alatt azért be voltunk rosálva, de személyes tapasztalataim közül eddig az volt a legrosszabb, mikor a suhancok megdobálták a buszt, amin ültem. Lekopogom azért!

4.) Közlekedés. Na, ettől nagyon féltem, de Londonban egyszerűen nem tudok eltévedni. Max gyalog, de eddig még mindig mindenhova eltaláltam, időben. Épületen belül tévedtem már el, de utcán soha. A metrók nagyon ki vannak táblázva, lehetetlen eltévedni, a buszmegállókban is mindenhol ott van, hogy melyik megálló, merre megy, térképek mindenhol. A tfl (fogjuk rá, hogy olyan, mint a bkv) oldala nagyon használható, néha mondjuk nem mindig a legjobb útvonalat adja, de hát nem gondolatolvasó. Amennyire mumus volt ez Pesten, annyira nem mumus itt. 

5.) Cicák és tulajdon. Ezzel sem volt gond eddig, mivel mindig zárva van a szoba. Az elején még akkor is zártam, mikor lementem a konyhába, de már erről is leszoktunk, senki nem megy be a másik szobájába. Szóval ez sem para már. 

És akkor nézzük, mi történt egy év alatt. Ez a második szállásom, és a harmadik munkahelyem. Ez nem a legjobb, mármint a 3 melóhely, de nem is vészes, a baj csak az,  hogy nem igazán mutatok fejlődést etéren. Talán a Subway az volt, mert önállóan találtam, de ez a takarítás nagyon nem fekszik nekem. Takarítottam én már, de házakat, irodákat, az teljesen tökmás, mint a szobák. 

Fogytam sokat, és folyamatosan, még mindig. Ez még egy nagy változás.  Ezen kívül sokkal szociálisabb vagyok élőben, eldiskurálok akár idegennel is az utcán, vagy a szemétszedővel, vagy a parkolóőrrel. Persze nem én kezdeményezek, de ez nem számít. Többet vásárolok, mert végre nem félek az eladóktól, mert itt általában kedvesek és segítőkészek, nem utálatosak. Szereztem barátokat is a munkahelyeken, a hoteles ismerőseimmel még mindig tartom a kapcsolatot. Nem minddel, de párral. 

Telefonálni sose szerettem, itt meg a nyelv miatt pláne kerülöm, de eddig mindent meg tudtam oldani, amit meg kellett, akár telefonban, akár élőben. 

Cicák is megvannak, Koki kezd egyre jobban Prücsökre hasonlítani, átveszi a szokásait, más változás nem nagyon van.

Több készételt eszem, mert egyszerűen nem éri meg főzni egy emberre. Egyszerűbb egy szuper egyfontos pizzát megcsinálni, mint főzni. És nekem ennyi bőven sok is. Persze melóhelyen mindig volt ebéd, így a készétel marad offokra, vagy néha vacsorára, ha valamiért éhes maradtam volna. 

Ügyintézés. Még tavaly november lett NI számom, a Home Office-t nem csináltam meg, és idén májustól (vagy áprilistól) már nem is kell, szóval megúsztam. Áprilisban lett bankszámlám és kártyám, júliustól előfizetéses telefonom. Igényeltem Working Tax Credit nevű segélyféleséget, mátyáskirályosan kaptam is meg nem is, még és már (új melóhely miatt) folyamatban. 

Viszont nincs még orvosom, sem állatorvosunk, mert nem kellett, szóval ez valamiért jó.

Angol. Fejlődött, nagyon is. Elején megszólalni se mertem, aztán fittyet hányva a nyelvtani szabályokra csak rakosgattam egymás mögé a szavakat. Ez bevált, szóval azóta is így csinálok, csak már tanulok is mellé, nem csak a sorozatokat nézem :)