HÉT

Már csak hetet kell aludni, és ihajcsuhaj. Ebben a posztban kiderül, hogy mit tudok már, még mit nem, és nyavalygok a költözés mellékhatásairól.

Amit tudok

Este beszéltem Zsuzsával, aki fuvaroztatni fog (többet egyelőre nem mondok, ráérek később reklámozni:), vagy egy órán át boldogítottam szegényt, nem tudta kivel kezd :) Tehát 28-án délelőtt 10 órakor indul majd a kisbusz Budaörsről, de már fél tízkor ott lesznek, szóval addigra jó lenne odaérni, hogy tudjunk pakolászni. A lóvét persze előre kell odaadni, mint minden szolgáltatásnál általában, persze azért az embernek nem fűlik a foga ennyi pénzt előre leperkálni, és utána még ott van a közel kétezer km-es út, de ez egy olyan része az útnak, ahol kockáztatni kell, ez van. Szerencsére ismerős ismerőse, mégsem vadidegen. Szóval az út ára háztól házig, cicákkal, hajóval, mindennel együtt 100ezer lesz, ennél csak rosszabb ajánlatot kaptam eddig, és nekik ráadásul van tapasztalatuk kisállattal. 

Úgy 29-én reggel ottani idő szerint 7kor fogunk a hajóhoz érni, ami átvisz a Vizen, ez egy bő 1,5 órás út lesz, és ki lettem okítva, hogy a cicák semmiképpen nem hagyhatják el az autót közben, nekem két lehetőségem van, vagy a humanoidokkal tartok, pár emelet távolságban, vagy bevállalom a cicákkal a koromsötét parkolórészt. Kisállatoknál engedik csak, hogy egy ember ott maradjon velük, amiért nem rajonganak, mert ha történik valami, akkor egy embernek az autóba zárva nem sok esélye van, de én úgy gondolom, hogy ha egy bálnaraj felborítaná a hajót, akkor inkább odaveszek a cicákkal, szóval maradok velük, két órát kibír a laptop, szóval majd filmet nézünk :)

Onnan még úgy kb 2 óra lesz London, a többi meg címtől, pakolási gyorsaságtól függ.

Kaptam még jótanácsot, miszerint legyen nálam legalább pár euró apró, mert egy ideig a benzinkutakon csak fizetős wc lesz. 

Meg lettem nyugtatva cicaügyileg, tökjó, hogy a hajón is velük maradhatok, de majd meg kell tanulnom újra elszakadni tőlük, mert már beteges, mennyire nem akarom őket magukra hagyni. Bár szerintem idegen környezetben, idegen szituációban ez talán még elmegy.

Valamint tudom még, hogy közel 1,5 köbméter rakodóhely van Zoli kocsijában, és az én pakkom csak 3/4 köbméter, szóval minden tutira elfér majd.

Na és akkor amit nem tudok:

Hogy pontosan hova kell majd mennünk 29-én, vagyis hogy hol fogok lakni, és azt sem tudom, hogy vajon 28-án reggel el tud-e vinni Zoli Pestig. És még várom Frank válaszát, hogy mikor jön elvinni a maradék apróságot tőlem. Jáj.

Ami viszont vicces, hogy a macskák tányérjából eszem, mert a többit már elcsomagoltam, és borospohárból iszom a kólát mellé, mert az az ibrik itt volt, itt is marad. Az ágy felén alszom, rémesen borzasztó puha matracon, amit sikerült úgy két napja feljavítanom, így már aludni is tudok, valamint a konyhában élek tulajdonképpen, mert itt van csak asztal, ami varrógép, de nagyon nehéz, ezért nem ráncigálom semerre, a papírjaimat meg a fagyasztóban tárolom, ami ugye nem működik már hetek óta :)