Harisnyaláz

Ebben a fejezetben nem lesz szó harisnyalázról (az különben meg micsoda??), ellenben harisnyáról és lázról igen, valamint majdnem késésről, még mindig jófej szomszédokról, gyógyszerekről, meg egyebek.

Reggel úgy negyed órával később ébredtem, mint akartam, szóval rohantam, tegnap este még az 5:23as buszt akartam elérni, ami bevisz az Upton Parkba ugye, de csak 33-ra jutottam ki a megállóban, szóval a 43-as lett a következő cél. Lett volna, ha jött volna. Én meg véletlenül sem egyenes arányosan lettem ideges, hanem exponenciálisan, vagyis 55 környékén felpattantam a többi közül egyre, mind ugyanoda vitt, az állomás előtt egy megállóval állt meg, csak épp ott még kanyarogni kellett gyalog, de egy néger bácsi útbaigazított nagyon rendesen. Természetesen esett az eső, én meg loholtam mint állat, hogy időben beérjek, mert ugye átöltözés, stb, nem két perc. Pyrynek ríttam közben, hogy drukkoljon, jedizzen, hogy a metrók már jól jöjjenek, és ne késsenek és ne álljanak le, mert úgy van esélyem beérni. Jól használta az erőt, valamikor fél 7 után értem be, és fél volt a cél, persze azért igyekezni kellett öltözni.

Ma hasonló nap volt a tegnapihoz, dörzsi-dörzsi, sikamika, csillogjon ragyogjon minden, ami más volt, hogy reggelinél a büfét kellett figyelni, hogy minden kaja szépen álljon, egyet-egyet megkeverni néha, feltölteni, majd a végén a leszedése is új volt, láttam hogy kell feltölteni a hatalmas kávéfőzőt, szünet előtt meg "linenszámolás" volt, vagyis a terítőket, törlőkendőket, egyebeket levittük nagy tolós konténerben a megfelelő helyre, ott szétszortíroztuk, megszámoltuk, aztán küldtük a mosásba. Hogy miért kell számon tartani a törlőrongyokat is, rejtély, biztos ez itt olyan fizetőeszköz, mint a börtönben a cigaretta. Ebédnél csak 3 fogás volt csak, sali ahogy tegnap, meg valamilyen tejszínes cucc, ezt kihagytam, pedig jól nézett ki, meg ilyen rizseszöldség, ami egész ehető volt. Nem fogom megszokni, hogy szinte mindenki mindenből szed. A tejszines tésztás cucchoz zöldségesrizst, meg salit, ááá. 

Ebéd után már nagyon lassan haladt az idő, valahogy csak vánszorgott, nekem meg egyre jobban fájt a lábam, mert ez az új cipő hát nem túl kényelmes. Már kaptam tippet, hogy hol van ténylegjó cipő, csak az 40 font, és dicsérik, de előbb megvárom a fizut, addig kell kibirnom, ami jövő pénteken lesz. Ha mégsem bírom ki, akkor majd kuncsorgok:)

Délután amúgy főleg sikamika (polisholás:) volt a feladat, meg rendben kellett hagyni a mi részünket (back area), amivel pont kész lettünk. Viszont ma meg beszóltak a harisnyámnak, értitek, tegnap a cipő nem volt jó, ugyanabban a harisnyában voltam, de nem szóltak a nyomorékok, most meg a harisnyám nem jó, mert mintásnak minősül, és az hú. És holnapra legyen meg. Tegnap ugye vettem, de kicsi lett, gondoltam majd valamikor kicserélem, de ma nem hoztam magammal, ergo maradt a lehetőség, hogy hazafutok érte, aztán visszarohanok kicserélni, mert úgy 3.5 eurón kívül már csak 80 pennym maradt. Ivett megdobott 3 fonttal nagyon rendesen, így csak meg kell vennem, nem kell odavissza rohangálnom. Aztán majd ha visszaviszem, visszakérem a pénzt, és visszaadom a tartozást. 

Amúgy abból nem volt baj, hogy elfelejtettem tegnap kicsekkolni, szóltam, és közölték, hogy hát jó, első nap, nem probléma.Legalább ez nem volt az:)

Az egyik srác, Gergő, a konyhai részlegről elhívott beszélgetni, és hát miért ne, nem árt az ismerettség, a lábam már jól volt az edzőcipőmben. Közben Ivett kisegített, szóval harisnyavásárlás lett a dologból, elbuszoztunk a bolthoz, mert neki csak buszbérlete volt, gyorsan megoldottuk a helyzetet, aztán visszagyalogoltunk a hotelhoz, persze addigra már újra fájt a lábam, hogy én milyen hülye vagyok. Szegényt lefárasztottam rendesen, majd meggondolja még egyszer ezt a beszélgetés-dolgot!:)

Már nagyon nehezen álltam a metrón, minden bajom volt, a buszon most kivételesen felül utaztam, mert már kezdem megszokni az útvonalat, legelöl ültem, hát ijesztő néha :) Tudod, fenn nincs sofőr!

Itthon gyorsan ittam egy kávét a torkomra, mert nagyon fájt, ettem még, mert ebédre nem merek sokat enni, nehogy rosszul legyek, aztán eldőltem úgy 2-3 órácskára. Elég nehezen tudtam elaludni a fájó csülkeimtől:/ Mikor felébredtem, éreztem, hogy valami nagyon nincs rendben, és jól éreztem, mert 37.5 volt a hőm, és mivel én alapból 35 körül mozgok, ez már nálam komoly, kicsit megijedtem, hogy bakker reggel 7re kell mennem megint (ez már be volt írva a táblázatba ma, de többet még nem tudok), én meg itt belázasodom, az szép lesz, ráadásul a betegség első x napját nem fizetik, de y nap után visszamenőleg megadják, csak épp hát értitek, gondolom a próbaidő itt is hasonló mint otthon, ahogy visszajönnék, szevasztavasz. Nem éri meg. És persze megint szomszéd húzott ki a csávából, egy nagy zacskónyi gyógyszer között turkálhattam, és félve, de elfogadtam a rubophent, mert én régen nem bírtam a paracetamolt, de azóta, úgy húsz éve nem is szedtem, szóval reménykedtem, hogy most működik, és úgy néz ki.

Aztán nekiálltam kisöpörni a szobácskám, mert rend a lelke mindennek, kicsit elpakoltam, mert itt könnyű kupit csinálni, beáztattam a kölcsön fiúinget, miután lesikáltam a nyakát, mert első nap még volt minimális sminkem ugye, de beleizzadtam  rendesen, és csúnya lett. Mariann is hívott, mert látta facebookon hogy jaj beteg lettem (vagyis ez szerintem még a Calais megfázás, csak közben nem javítottam a helyzeten olyanokkal, hogy esőben futás, stb), és megbeszéltük, hogy holnap elém jön majd műszak végén a hotelhoz, és megdob bogyókkal, amit ő amúgy sem akart hurcolászni magával költözéskor, szóval mindketten jól járunk, aztán visszacseréljük a nyomorult pici harisnyát, és én a héten bolt közelében nem akarok járni. Viszont könnyebb lesz majd inget cserélnem később, meglesem most, hogy működik a dolog. 

Még tusolok, alomtisztítás is hátravan, aztán kiteregetem az inget, felpróbálom biztonság kedvéért az új harisnyát, kicsit kiviszem Kokit sétálni a házban, mert nagyon nem bírja a bezártságot, aztán megnyomorgatom a lábaimat, mert még fájnak, és szundizom végre :)

Szóval gyerekek nem unatkozom :D Ma még akartam egy régebbi pótlást is berakni, mert félig meg van írva, de túl sok időm elment a hülye lázasodásommal, szóval vagy holnap, vagy egy off napomon. Lehet azért drukkolni, hogy mondjuk pénteken off legyek, azt bírnám!

Na csók a családba, kedveskéim:)

UPDATE: kb. 2 óra múlva: az XLarge harisnya is kicsi, hogy törnék el a kezét, aki csak ekkora harisnyát csinált! Átpróbáltam az összes, Dorinától kölcsönkapott harisnyát, ami nem mintás, kicsik mind (amin nem lepődöm meg annyira). Egy megoldásom van, és most lehet nevetni. Vannak harisnyáim, amik nem nadrág, és egy ősrégi PIROS harisnyatartóm, na ezt fogom az egyenruha alá venni, mert ez még jó rám valamennyire, remélem nem szorítja majd el nagyon a hasam. De hogy hol fogok kapni normális méretű harisnyát??

Amúgy itt most valami nagyon van. Először volt nagy szirénázgatás, aztán vagy fél órán keresztül helikofferek repkedtek, most meg megint szirénakavalkád van. Na most már fürcsi és fekszem, mindjárt kelnem kell, még jó hogy du aludtam picit.