Elég hamar kiderült, hogy amit az elején még csak reménynek hittem, az valóság lett, átköltözhetek D új házába, ahova macskák is mehetnek. Hurrá! Persze úgy volt, hogy lesz időm, a házat ma vették át, holnap offom lesz, szóval mindent kényelmesen elintézhetünk. Úgy gondoltam, hogy majd ma szépen összepakolok, holnap meg lehet költözni.
Na persze! Mit képzelek én magamról, hogy terveim vannak?!:)
Mire munkából hazaértem, a szoba előző és egyben következő lakója már ott volt, minden cuccával. Máshol nem lévén hely, szépen elszállásolta magát a konyhában. Lóhalálában csomagoltam, pakolásztam. Az volt a szerencsém, hogy még beköltözéskor nem csomagoltam ki mindent, csak amire biztosan szükségem volt, így D-ék az autóval rögtön el tudtak vinni pár cuccot, amíg térültek-fordultak, addig meg összecsaptam a következő adagot. Lógott a nyelvem, azt sem tudtam sokszor, hogy mit csinálok éppen, csak mint az őrült pakoltam és pakoltam. Az utolsók a cicák és a mirelit kaja volt, tőlem szokatlan módon utóbbiról nem feledkeztem meg :)
Utoljára még felporszívóztam. Le akartam szőrözni a függönyt, mivel Prücsök elég sokat ült az ablakban, de arra már nem volt időm, így otthagytam a szőrhengeremet két pót fejjel, az biztosan elég az egész függönyre. Ilyen jófej vagyok!
Az új ház nem volt sokkal messzebb, igazából csak pár utca, talán 6 buszmegálló, ráadásul úgy, hogy az útvonalam melóba nem változott egyáltalán, ennek nagyon tudtam örülni. (Ezt még hamarabb megnéztem, mivel nem tudtuk mikor lesz net majd itt. Sóhaj.) A pakkokat kirámolták nekem szépen, olyan sok segítséget kaptam, hogy ihaj, szóval így könnyű volt. Persze aztán szépen elhúzták a csíkot, így egyedül maradtam a nagy házban, már éjszaka is volt, idegen helyen, azt hiszem nem kell említenem, hogy kicsit azért motoszkált bennem a para :)
Mivel még buzgott bennem az adrenalin, meg holnap úgyis off, ezért körbejártam a házat picit, becsuktam az ablakokat, szinte az összes nyitva volt. Ezután érzékeltem a tényt, hogy bizony nincs fűtés, fel is hívtam D-t, hogy lehetséges-e ez, mire "ja persze, simán" volt a válasz, amitől nem lettem boldogabb, de mivel csak ma délután lett átvéve a ház, azt hiszem ez még belefér. Szóval úgy döntöttem, hogy a csomagokat feltranszportálom az emeletre, ha már úgyis ott lakom majd és a szomszéd szobába pakoltam őket. A testmozgás alatt nem is volt gond. Az ágyam előkészítettem, van ugye két takaróm, egyik melegebb a másiknál, meg zoknim, pulcsim és hálistennek szeretem a hideget, bár ez így hirtelen fáradtan kicsit soknak tűnt, aludni pláne.
A nagyobb bajom az volt, hogy olyan szépen elterveztem (na már megint!), hogy ha egyedül leszek, veszek egy jóóó meleg fürdőt, két órát lubickolva, és még szerencse, hogy ezt D közelében említettem meg, mert rá is vághatta, hogy azzal bizony várok még egy napot, mert friss a kád körül a fuga, vagy mi. Mondjuk ez már mindegy is volt este, hiszen meleg víz sem volt, tehát mindenképpen meghíúsult ez a program. Pedig egy forró fürdő utáni ágybaburkolózás azért sokat segített volna az éjszakámon.
Cicák meg voltak szeppenve természetesen, de viszonylag jól bírták. Elég hamar beszundítottunk a hideg ellenére, bár elég sokszor felriadtam az új zajokra.
(Ezt a posztot 2011.02.14-én pótoltam, mert lusta dög vagyok!)
0 comments:
Post a Comment